Isztria az Adriai-tenger legnagyobb f�lszigete, ter�lete 3000 n�gyzetkilom�ter. Megk�zel�t�leg h�romsz�g alak�, melynek cs�csai �szakon a Trieszti-�b�l �s a Kvarner-�b�l, d�len pedig a Kamenjak-fok. Ter�let�nek t�lnyom� t�bbs�ge Horv�torsz�ghoz tartozik, kisebb h�nyada Szlov�nia r�sze. Felsz�n�t karsztos m�szk� adja, egyedi formakinccsel. A k�zetr�tegek gy�r�d�s n�lk�l, eredeti helyzet�kben, v�zszintesen helyezkednek el. Tagolt, csipk�zett, �bl�kkel tark�tott tengerpartja m�lt�n emeli Eur�pa legszebb tengerpartjai k�z�. �ghajlat�t a viszonylag enyhe �s csapad�kos t�l, valamint a hosszabb, sz�raz, kellemesen meleg ny�r jellemzi. A ny�ri id�szakban a sz�razf�ld feletti ter�leteken napk�zben felmeleged� leveg� hely�re a tenger fel�l h�v�sebb l�gt�megek �rkeznek, ennek k�sz�nhet�en nem alakul ki elviselhetetlen h�s�g a sz�razf�ldi ter�leten sem.

A f�lsziget t�rt�nelme: lak�i Kr. e. 1000 t�j�n az ill�rek voltak. A r�mai terjeszked�s Kr. e. 177-t�l vette kezdet�t, majd 150 �vvel k�s�bb m�r az eg�sz partvid�ket megh�d�tott�k �s eljutottak a bels� ter�letekre is. A part menti telep�l�seken sok helyen l�thatunk r�mai kori �p�letmaradv�nyokat, mozaikokat. A r�mai �p�t�szeti eml�kek k�z�l legismertebb a r�mai Colosseumn�l jobb �ps�gben fennmaradt Amfite�trum Pul�ban. A R�mai Birodalom buk�s�t k�vet�en a g�tok, majd a longob�rdok �s a biz�nciak uralt�k a ter�letet. A szl�vok a hetedik sz�zadban �rkeztek ide, �llamot azonban nem hoztak l�tre. Isztria i.sz. 1000 ut�n velencei uralom al� ker�lt, t�bb sz�z �vre. Ennek a kornak is sz�mos eml�k�t megtal�ljuk a v�rosok �p�t�szet�ben, t�bb �p�leten l�thatjuk Velence jelk�p�t, a sz�rnyas oroszl�nt k�b�l kifaragva. A tengerparti v�rosok jellegzetes harangtornyai szinte kiv�tel n�lk�l a velencei Campanil�t mint�zz�k meg. A Velencei K�zt�rsas�g megsz�n�se ut�n Ausztri�hoz ker�lt a f�lsziget, majd az els� vil�gh�bor�t k�vet�en r�vid ideig Olaszorsz�g r�sze volt; 1947 �s 1991 k�z�tt Jugoszl�vi�hoz tartozott, az�ta Horv�torsz�g �s Szlov�nia osztozik a ter�leten.