|
PULA, a 3000 VES VROS
PULA (Pola, Pla) az isztriai flsziget dli rszn helyezkedik el. A vros 3000 ves mlttal rendelkezik, az els neve Histra volt. A VII. szzadban telepedtek le itt a szlvok s a horvtok. Pula kt rszre, s j vrosra oszthat. Tbb trtnelmi ptmny kesti a vrost. Kzvetlenl a kikt felett tallhat Pula jelkpe, a rmai Amfiteatrum, mely a vilg tdik legnagyobb arnja, ahol 23.000 nz figyelme ksrte vgig a gladitorok vres csatit a rmai korban. Manapsg ez az plet zenei fesztivloknak ad teret.
Pula a rmai kapuk s diadalvek vrosa is, pl.: Herkules-kapu (I. sz.), Gemina-kapu (Iker-kapu, mely a Rgszeti Mzeum bejrata, mgtte egy rmai sznhz romjai), Sergius-diadalv. A stink sorn szmos templomot s kpolnt tallhatunk. Pl.: rmai kori Augustus templom, Mria mennybevitele-bazilika, Szt. Ferenc templom, Podeszta-palota (ma Vroshza), Knyrltes Mria templom, Marija Formoza-kpolna stb.
Pula ritkasga a rmai mozaik, ami egykoron egy gazdag rmai polgr padljt dsztette, melynek tmja egy grg mitolgiai jelenet.
Az emltett ltvnyossgok felfedezse sok rmet okozhat.
Tovbbi kpek
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
